2021. augusztus 22., vasárnap

ringlispíl.

Futkorásztam körülötted, konkrétan ezt csináltam. Nem mentem oda hozzád, nem is köszöntem sem reggel, sem este, sem messengeren, sem a szemedbe nézve. Valahogy mégis az életem középpontjában maradtál. Persze, a múltunk összekötött. Összeköt már örökké az, hogy szerettelek, és ha egyszer szerettelek, az nem múlik el igazán soha. Soha és örökké. Bár már a születésnapodon sem köszöntöttelek fel. Nem éreztem fájónak a halálodat sem. Mentek a napok, az évek, futkorásztam körülötted. Körbe-körbe. Ringlispíl, írom, mert ez vicces szó, meg olyan svábnak tűnik, mint én is vagyok (és Te is). Miközben körbe-körbe futkorásztam, ez a körbe-körbe futkorászás, az én körbe-körbe futkorászásom is Te voltál. Benne voltál, mert bennem voltál, mert bennem vagy. Néha felém nyúltál (csak néha?) én odébb léptem, majdnem tánc. Csak tartottam a tartásommal, hidegen, mint az a bizonyos jégkirálynő, aki vagyok, akit örököltem, csak tartottam a távolságot. Mert ez a büszkeség, ez a makacs függetlenség, szabadság mondhatni, vagy szabad akarat talán, nem engedte, hogy engedjek. Hogy kitérjek a körpályáról, és beléd ütközzek.

Aztán egyszer csak puff. (Vagy bumm.) Ütköztem mégis. Beléd. És Te belém. És szétestem. Jégdarabokra. Szúrós, kemény, olvadó, éhes, szomjas, fáradt szilánkokra. Amelyeket Te összeszedtél. Összeszedtél.

Annyira durván el van vetve ez a kocka... Annyi szenvedéssel, annyi szenvedéllyel haltál meg értem, hogy nem is értem néha, miért nem értem. Vagy mit nem értek. Ezen.

Futkorásztam körülötted, konkrétan ezt csináltam, Uram.

2021. augusztus 15., vasárnap

teréz körút.

bägel.

nem kívánom a bägelt. amikor megmondom ezt neki, megsértődik. vérig. mondhatni a lazacos tejszínes töltelékig. a lazacot szívesen kihalásznám belőle, de az egész mennyei ropogós kifli része igencsak megölne. (glutén) 

szexshop.

figyel a kis síkosító a kirakatban, a baba pucér lábai között, és talán, ha bármilyen hasonlatot tennék ide, az túl sok lenne a bägel után. ha a mutató és hüvelyk ujjaimmal kört formálok, és belenézel, kihasznállak. mert hazudhatok neked, mondhatom, hogy próbáljuk meg, és ez néhány éjszaka erejéig elég is volna. mármint étkezésből. 

nemzeti dohánybolt.

most, hogy a dohányt mindegy, milyen formában szívjuk, cigi, szivarka, shisha, most érzem, hogy kaparja a torkom. lehet, hogy mégsem tudlak kihasználni, megfekszi a gyomrom.

optika.

van egy karcolás a szemüvegemen, és szerinted épp ilyen karcolást (vagy karcolatot) ejtettem a szíveden, de hát a szíved még nem is volt játékban. 

change.

valami változott mostanában, biztos a szabadság tette, hogy kipihentem másfél év karantént, műtétet, szerelmi csalódást, és már nincs kedvem hazudni. nincs kedvem cukorba mártani a mondandómat, hogy ne legyen oly' keserű, és nem veszem észre, hogy költői a kérdés, amelyre válaszolok.

príma.

abc sorrendbe szedhetném a kifogásaimat, ha lennének. jó móka lenne amúgy (amúgy), szeretek rendszerekben játszani. végül is, te is sorravetted életed visszautasításait, és előkelő helyre soroltál be engem. ez csak félig az én hibám. 

játékszerek anno.

még egy kör?

teréz körút 54.