patiszon 2.0

fáj. azért, ott. betegség.

a vérkép mutatja, az identitásom sérült. a szépség csorbaságára is felírnak gyógyszert.

szerinted nem látszik. akarod mondani, nem feltűnő. szerintem a te lábad nem látszik. akarom mondani, nem feltűnő.

először örülnöm kell, hogy van, akinek rosszabb. a karolina úti vérellátóból elzavarnának. van. csinálhatnék úgy, mintha nem lenne, de nem csak a nyakamra nőtt. eltorzít. mint az állványok a kölni dómot. már nem sokáig marad velem, ami nem kell, de a helye örökre égett. belém. rajtam. miért is lenne rosszindulatú valami, ami belőlem táplálkozik.

érzem. mindig. szúr. szúrja a szívem. bénít, de meg akarok mozdulni. a tehetetlenség esik a legmesszebb a komfort zónámtól. marasztal, de nem maradok. taszít, de önmagam felé esem. tavolít, távolodom. gyász, megélem. helyem van az örökségemben.

nagy, erős, kezdem érteni, hogy mit takar.

Isten a tenyerén hordoz. de néha tapsol.

a patiszonról októberben éles késsel eltávolítjuk a szúrós szárat.

retekszűrő.

megérkezett. a tenyeremre ért. megbizsergetett, majd elolvadt. hópehely.

elmerültem a mintáiban. a fehérség, mint a hold, sápadt. 76-ig számoltam.

 nem pislogott, mégse féltem. tökéletesség.

a szívem megmozdult. a kapukat magam nyitottam ki. a kulcsok nálam maradtak, nem volt időm másoltatni.

egy mondat maradt velem, egy mozdulat, egy grimasz. semmit sem értettem. mindent éreztem.

 úgy éreztem, múlik az idő. pedig már rég késő volt. 

álommá vált és az is maradt. átfolyott a retekszűrön.