è un ombra sul selciato
a katedrális mellett lépkedek, mögöttem a Nap, előttem az árnyékod.
è una marchia nel giorno
a városban sétálok, és közben a könnyeimet nagyítóként használva keresem a gyűrűt, amellyel együtt a szívem egy darabja is Rómában marad majd.
è un passo nella notte
magára hagyjuk a barátunkat éjfélkor, majd holnap összeszedjük őt a fiúnál, aki a külvárosban lakik, és a liftjébe éppen belefér a kerekesszék.
è la mia antica dimora
nem szeretem, hogy az emléked elkísért ide, nem ágyban alszom, egész éjszaka mozdulatlanul. mindjárt egy új évet üt az óra.
è il mio santuario emotivo
nem fekszel mellém. imádkozunk elalvás előtt.
è essa che mi culla
hideg a fürdőszoba padlója, de fűt a szerelem. vagy a vágy, amíg ott fekszem, és te rajtam.
è essa che mi stringe
olaszul mondod a barátodnak, hogy tetszem neked, és még nem is gondolom, hogy ezt egyszer komolyan fogom venni.
in un abbraccio senza tempo
elered az eső.
solitudine
angyal vár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése