2018. május 14., hétfő

körülöttem. körülötted. körülötte.

Miért oda születünk, ahova? Milyen feladatunk, kötelességünk fakad pusztán a tényből, hogy magyarok, olaszok, németek vagyunk? Mindenképpen a szülőföldünkhöz köt-e a sorsunk? Miért otthon érezzük otthon magunkat?

Miért megyünk el? Miért utazunk vagy élünk egy másik országban? Miért vonz az ismeretlen? Miért a vágy bennünk kalandra, magányra, elfogadásra, meg nem értettségre, tiszta lapra, koszos bakancsra, új emberekre, régi barátokra, közeledésre, távolságra, ismeretlen tájakra, megismerésre, más ízű vízre, megszokott imaformára,  magasabb hegyekre, hosszabb folyókra, kisebb tavakra, hidegebb éghajlatra, gördülékenyebb ügyintézésre, jobb sörre, rosszabb borra, édesebb paprikára, gyengébb pálinkára, gyorsabb vonatra, rövidebb nyári szünetre, később lemenő Napra, különböző múltra, más piaci résre, szemlélődésre, tekintetekre? Mit kezdünk a kihívással, kifogással, kiakadással, kiábrándultsággal, kiszabadulással, kísértéssel?

Elfelejtjük-e az otthoni szokásainkat? Csak jót viszünk-e haza egy út után?

Miért váltunk szemléletmódot? Miért váltunk pénzt? Miért változunk és alkalmazkodunk? Miért nem illannak el a rossz tulajdonságaink? Miből és hol fakad élet a számunkra? Változnak-e a szükségleteink, vágyaink, motivációink? Máshogy éljük-e meg az ünnepet külföldön? A Jézuska hozza-e az ajándékokat nekünk karácsonykor egy másik országban? Változik-e az időérzékünk? Ugyanolyan hosszú-e az advent, a várakozás?

Messzire kell-e mennünk ahhoz, hogy észrevegyük, nem otthon vagyunk? Akarunk-e messzire menni?

Mit kapunk a hazánktól? Mit mozdít meg bennünk egy ismerős dallam? Jól alszunk-e, ha nem az anyanyelvünkön kívánnak nekünk jó éjszakát? Ugyanúgy szeretünk-e egy idegen helyen? Ugyanúgy ízlik-e a csók, az ölelés a megszokottól távol? Megtalál-e a múzsánk, ha messzire megyünk? Biztonságban érezzük-e magunkat ott, ahol nem értjük, mit kiabálnak? Követ- e az őrangyalunk, akármerre is járunk?

Megváltozik-e a hangunk, ha idegen nyelven szólalunk meg? Más emberek vagyunk-e, amikor más nyelven beszélünk?

Boldogságot keresünk-e vagy elégedettséget? Megelégszünk-e azzal, akik vagyunk, ahol vagyunk, amikor vagyunk? Felismerjük-e, hogy mit kapunk és mit veszítünk el? 


Önmagunkat keressük és találjuk meg mindenhol? 
Vagy Isten után futunk?
Szerintem körülötte.

1 megjegyzés: